Labdarúgás: ez most fájt, de nagyon...
Hiába vezetett a 85. percig, mégis vereséget szenvedett a DPASE labdarúgó csapata a Puskás Akadémia elleni bajnokin a stadionban ma este. A véghajráig úgy tűnt, hogy, hozza a három pontot együttesünk, de Lencse második és harmadik gólja után a vendégek örülhettek a 3-2-es sikernek.
A Puskás Akadémia elleni hazai találkozóval folytatta a bajnoki küzdelmeket a Dunaújváros PASE labdarúgó csapata, mely számára csak a győzelem volt az elfogadható a szeles, hideg időben lejátszott találkozón.
Melynek első tíz percét inkább az ismerkedéssel töltötték a csapatok, a játék a középpályán folyt, s a kapuk egyáltalán nem kerültek veszélybe, amihez azért az is hozzájárult, hogy alig-alig akadt olyan passz, melyet saját csapattárshoz adtak volna a játékosok. Az első valamire való helyzetre a 13. percig kellett várni, ám Sallai tizenöt méteres lövése szerencsére elkerülte a dunaújvárosi kapu jobb alsó sarkát. A folytatásban viszont látványosan beleerősített a DPASE, s erőfeszítéseit igen hamar siker is koronázta, ugyanis Böőr jobb oldali remek beadására Csehi Tamás érkezett pontosan, s öt méterről, becsúszva a bal alsóba lőtt(1-0).
A következő tíz percben könnyedén állította meg a vendégek támadásait együttesünk, ám a 27. percben jött Fábián játékvezető, aki egy finoman szólva is véleményes, a tizenhatoson kívül történt szabálytalanságért tizenegyest ítélt a Puskás javára, melyet Lencse értékesített magabiztosan, egálra hozva ezzel az eredményt (1-1). A gól kicsit meg is fogta a mieinket, akik jó tíz percég csak keresték magukat, ám a félidő hajrájában újra aktívabbak lettek, s két Eppel-helyzettel jelezték, hogy nem mondtak le a győzelemről, ám csatárunk előbb a blokkba vágott egy lecsorgót hét méterről, majd közeli fejesből nem tudta eltalálni a kapust.
A térfélcserét követően első negyed órát ismét nagyon megnyomta a Dunaújváros, mely teljesen kapuja elé szorította a vendégeket, s ha a 48. percben Eppel jól céloz, akár ismét vezethetett volna együttesünk, ám a hazai csatár ötméteres lövése a kapu fölött hagyta el a játékteret. Az 58. percben azonban már nem volt kegyelem, a tizenhatoson belül Nikházi lépett el Kleinheisler mellett, aki buktatta játékosunkat, s az ezúttal jogos büntetőt Böőr vágta a jobb alsóba (2-1).
A második hazai gól után valamelyest visszább állt csapatunk, míg a vendégek előreívelt labdákkal próbálták zavarba hozni a hazai védelmet, s egyszer sikerrel is jártak, de Szekeres röviden hazafejelt labdáját hiába próbálta Lencse átemelni Nagy Gergely felett, a fiatal dunaújvárosi hálóőr bravúrral védeni tudott.
A mérkőzés utolsó negyed órájában viszont teljesen átvette az irányítást a vendég együttes, mely egyre több alkalommal jutott el a mieink kapujáig, de egészen a mérkőzés hajrájáig őrizte sovány előnyét a DPASE. A 85. percben viszont jött Lencse, aki a balról, jó tizenöt méterről lőtt nagyon szép gólt a bal felső sarokba, másodszor is egálra hozva ezzel az állást (2-2). Még ki sem bosszankodhattuk magunkat igazán, amikor jött a hideg-zuhany: a 90. percben Zsótér passzolt egy kapu előtti kavarodás végén Lencséhez, aki ezúttal a jobb alsót lőtte ki tizenhatról (2-3).
Az utolsó percben Fábián játékvezető még elnézett egy újabb nyilvánvaló kezezést a Puskás tizenhatosán belül, így az eredmény már nem változott: nyert helyzetből szenvedett rendkívül fájó vereséget a DPASE gárdája, s már most nagy tételben merünk fogadni arra, hogy a bajnoki végelszámolásnál komoly súlya lesz a ma elveszített három pontnak.
Dunaújváros – Puskás Akadémia FC (1-1)
Gólszerzők: Csehi a 18., Böőr az 58., illetve: Lencse a 27., 85. és 90. percben.
DPASE: Nagy, Villám (90. Orosz), Farkas (62. Lázár), Vaskó, Szekeres, Hidvégi, Nikházi, Böőr (78. Papp), Petneházi, Csehi, Eppel.Vezetőedző: Artner Tamás.
PAFC: Danilovics, Fiola, Tar (84. Makrai), Kelics, Spandler, Sallai (46. Zsótér), Szakály, Kleinheisler, Tóth II. B., Lencse, Tischler (68. Harsányi). Vezetőedző: Benczés Miklós.
Artner Tamás (vezetőedző, Dunaújváros): Gratulálok a Puskásnak. Kétszer szereztünk vezetést, mégsem tudtuk megnyerni a találkozót. Itthon nem szabad három gólt kapni! Amint az látható volt, a két csapat maximálisan felkészült egymásból. Benczés Miklós tudta, hogy nagyjából hol vagyunk sebezhetőek, aki ki is élezte erre a mérkőzést. Nagyon jól kezdtünk, hiszen a vezetést is megszereztük, majd utána kaptunk egy szerencsétlen tizenegyest. Hogy a szabálytalanság bent volt-e, vagy nem, az mindegy, de nem lett volna szabad bántani az előre törő játékost. A második félidőre jól jöttünk ki, és ismét megszereztük a vezetést. Utána Farkas Viktort sérülés miatt le kellett cserélnem, Böőr, aki sérülés után tért vissza nem bírta, és cserét kért. Ezt követően a pálya közepén szétestünk, nem tudtuk már az ellenfél középpályásait felvenni, így mélységben be tudták lőni a labdákat. A végén majdnem kiegyenlítettünk, hiszen volt egy újabb érdekes tizenegyes szituáció. A játék hevében úgy láttam, hogy az ellenfél játékosa elütötte kézzel a labdát. Az sem vígasztal, hogy játszottunk egy jó meccset, rengeteg helyzetünk volt, sokszor sikerült az ellenfél védővonala mögé menni, hiszen nem szereztünk pontot. Nem emlékszem arra, hogy lett volna olyan csapatom, amelyik 2-1 után kikapott volna 2-3-ra. Ez nagyon bánt. De ennek oka az volt, hogy a tengelyünk szétrobbant.
Benczés Miklós (vezetőedző, Puskás Akadémia FC): Hasonlóan őrült találkozó volt, mint az őszi, hiszen akkor is fordítanunk kellett a Dunaújváros ellen. Nagy dolognak tartom, hogy most nyerni tudtunk, hiszen egy jó formában lévő csapat otthonában játszottunk. Kiélezett, élvezetes találkozó volt, mivel felváltva voltak veszélyben a kapuk. Nagy fegyvertény, hogy most is megfordítottuk a mérkőzést, hiszen az első félidőben a védelmünk annyi egyéni hibát vétett, mint talán az egész szezonban nem. Ezért értékes ez a győzelem. Végig a győzelemre játszottunk, ezért hoztam be a fiatal támadót, Makrait. Ezzel ismét megnőtt a pályán lévő akadémisták száma, hiszen ott volt Zsótér, Kleinheisler, Spandler és Sallai is, így gyakorlatilag sok fiatal volt a pályán. Tóth Balázs igazi vezére volt a csapatnak. Gratulálok Lencse Lászlónak, aki újból megtalálta a góllövő cipőjét, és remélem, ez a bajnokság végéig, majd azt követően is így marad.