Albert Flórián (1941-2011) - Aranylabdás futballista
Albert Flórián (Hercegszántó, 1941. szeptember 15. – Budapest, 2011. október 31.) az egyetlen magyar aranylabdás (Ballon D'Or) válogatott labdarúgó, játékos posztja: középcsatár és középpályás, a Nemzet Sportolója. Becenevei Császár és Flóri voltak. 2007. december 21-én délben átkeresztelték az Üllői úti stadiont, a neve Albert Flórián Stadion lett.
Az 1950-es évek végétől az első kiemelkedő képességű játékos. Nagyon fiatalon lett elismert labdarúgó. Kiválóan cselezett, labdáit vonzotta a kapu. Önéletrajzaiban önkritikusan megemlíti, hogy nagyon szeretett játszani, de nem szeretett edzeni. Életpályája konfliktusokkal terhelt volt. 1974. március 17-én fejezte be az aktív játékot.
„Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 1967-ben megérdemelten ítélték neki oda az Aranylabdát.” – Szepesi György
Albert Flórián pályafutása a Ferencváros klubban
Albert Flórián pályafutása alatt végig, 1958-tól 1974-ig a Ferencváros játékosa volt. A Ferencvárosnál bajnoki és különböző kupamérkőzéseit összeszámolva összesen 537 mérkőzésen lépett pályára a felnőtt csapatnál, ezeken 383 gólt szerzett.
Háromszor lett gólkirály, négyszer nyert magyar bajnokságot, egyszer nyert Magyar Népköztársasági-kupát. 1965-ben megnyerte a Vásárvárosok Kupáját, miután 1–0-ra győztek az olasz Juventus ellen.
1958. november 2-án debütált a felnőttcsapatban, mikor a Ferencváros a Diósgyőr ellen játszott a Népstadionban. A mérkőzésen máris két gólt szerzett. 1960-ban bajnoki ezüstérmes lett a csapattal, és 27 góllal a gólkirályi címet is megszerezte. 1961-ben ismét gólkirály lett 21 góllal, holtversenyben Tichy Lajossal. 1963-ban a Ferencvárossal bekerült a Vásárvásorok Kupája elődöntőjébe, azonban csak a bronzérmet szerezték meg, mivel 3–1-re kikaptak a jugoszláv NK Dinamo ellen.
Ezt ellensúlyozta, hogy magyar bajnokok lettek, majd a következő évben is megismétlődött a siker. 1965-ben csak a második helyet szerezték meg a bajnokságban, de Albert 27 góllal, immár harmadszorra, gólkirály lett. A Fradi a Vásárvárosok Kupájában ebben a szezonban is szárnyalt, ezúttal egészen a döntőig, ahol a Juventus legyőzésével a kupát is megszerezték, Albert az 1965-ös Aranylabda szavazáson pedig a hatodik helyen végzett.
Albert Flórián pályafutása a Magyar válogatottban
„Ő volt az a játékos, aki befért volna az Aranycsapatba is. 1941 szeptemberében született, még nem érte el a 18. életévét, mikor már a válogatott csapat tagja lett. Sőt, még a Puskás Öcsit is megelőzte ezzel. Már 1958-ban, 17 éves korában meghódította a közönséget, mert csodálatosan játszott, és nagyon viharos tapsot kapott a jugoszlávok elleni ifjúsági válogatott mérkőzésen.” – Szepesi György
1958-ban, 17 évesen lett válogatott játékos. Előtte 25 évvel történt hasonló eset. Az egyre eredményesebb csatársornak nem sokkal később már ünnepelt csillagává nőtte ki magát. 1959. június 28-án mutatkozott be a válogatottban Svédország ellen. A mérkőzés 3–2-es magyar sikert eredményezett. 1959. október 11-én Belgrádban, élete harmadik válogatott mérkőzésén három gólt is szerzett a jugoszláv válogatott ellen. Ezután eredményes volt Svájc és az NSZK ellen is.
1960-ban bekerült az olimpia magyar válogatott keretébe is, a tornán a bronzérmet szerezték meg. A válogatott csoportelsőként jutott az elődöntőbe, ahol azonban Dániától vereséget szenvedtek, majd a bronzmérkőzésen 2–1-re győzték le Olaszországot. Albert 5 gólt szerzett a torna során: egyet India ellen, valamint kettőt-kettőt Peru és Franciaország ellen. Az 1966-os világbajnokságon kiemelkedő játékot produkált, amire felfigyelt az európai sportsajtó. 1969. június 15-én Koppenhágában a Dánia elleni világbajnoki selejtezőn súlyos sérülést szenvedett. 1974. május 29-én elbúcsúzott a válogatottól is. Pályafutása alatt 75 válogatott mérkőzésen 32 gólt szerzett.
Albert Flórián pályafutása labdarúgó edzőként
- 1974-ben a Ferencváros technikai vezetője
- 1979-től edzősködött Líbiában
- Az ifjúsági első csapat edzője
Albert Flórián kitüntetései
- Az 1962-es világbajnokságon négy góllal Albert Flórián a torna társgólkirálya volt
- 1967-ben nyerte el Albert Flórián a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát (eddig egyedüli magyarként)
- Magyarországon kétszer választották az év játékosának Albert Flóriánt (1966 és 1967)
- Többször is szerepelt a Világválogatottban (1968, 1973) és az Európa-válogatottban (1972)
- Ferencvárosért emlékérem (1999)
- Albert Flórián a Nemzet Sportolója (2004)
- 2007-ben Hercegszántó díszpolgárává választották.[5]
- Budapest díszpolgára Albert Flórián (2010)
- Albert Flórián a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének kitüntetettje (2011)
- A Ferencváros díszpolgára Albert Flórián (2011)
Albert Flórián labdarúgó sikerei
- Magyar bajnokság bajnoka: 1962–63, 1964, 1967, 1968
- Magyar bajnokság ezüstérmesa: 1960, 1965, 1966, 1974
- Magyar bajnokság gólkirálya: 1960, 1961, 1965
- Magyar Népköztársasági-kupa-győztes: 1972
- Vásárvárosok Kupája bronzérmes: 1962-1963
- Vásárvárosok Kupája győztes: 1964-1965
- Vásárvárosok Kupája ezüstérmes: 1967-1968
- UEFA-kupa-bronzérmes: 1971-1972
- Olimpiai bronzérmes: 1960
- Európa Bajnokság bronzérmese: 1964
- Európa Bajnokság negyedik helyezett: 1972
Az oldal tartalmának forrás lelőhelyei:
- Wikipédia, a szabad enciklopédia
- MTV Híradó